Neurológiai vizsgálat
Az orvos értékeli a panaszok lefolyását, a neurológiai leletet és a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt.
Bővebben a neurológiai vizsgálatrólSZÉDÜLÉS ÉS EGYENSÚLYZAVAROK
A szédülés lehet forgó érzés, bizonytalanság, egyensúlyvesztés vagy ájulásérzés. Sokféle oka lehet. A neurológiai vizsgálat segít megítélni, hogy a panasz összefügg-e az idegrendszerrel, és milyen további lépések indokoltak.
A SZÉDÜLÉS NEM EGYETLEN TÜNET
A szédülés szóval a páciensek különböző érzéseket írnak le. Egyesek úgy érzik, hogy a szoba vagy a testük forog, mások járás közbeni bizonytalanságot, imbolygást vagy ájulásérzést tapasztalnak.
A szédülés jellege, időtartama, kiváltó tényezői és kísérő tünetei fontos információt adnak a lehetséges okokról.
MIKOR FORDULJON NEUROLÓGUSHOZ
Vizsgálat különösen akkor javasolt, ha a szédülés visszatér, nincs egyértelmű oka, hosszabb ideig tart vagy jelentősen zavarja a mindennapokat.
Rendszeresen visszatérő vagy egyre gyakoribb szédülés.
Olyan érzés, mintha a test vagy a környezet forogna, különösen ha visszatér vagy nincs világos kiváltó oka.
Imbolygás, bizonytalan állás vagy járás, illetve az az érzés, hogy az egyik oldalra húzza valami.
Az ágyban megfordulás, a fej hátrahajtása vagy elfordítása által kiváltott rövid forgó szédüléses epizódok jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülésre (BPPV) utalhatnak.
Például hányinger, hallászavar, fejfájás, kettős látás vagy egyéb kísérő panaszok.
Ha a szédülés miatt fél a járástól, vezetéstől, munkától vagy a mindennapi tevékenységektől.
A PANASZOK JELLEGE
Fontos a lehető legpontosabban leírni, mit ért szédülés alatt. A forgás vagy mozgás érzését vertigónak nevezik, mások inkább bizonytalanságot, imbolygást vagy közelgő ájulást éreznek.
Az érzések közötti különbségek, azok időtartama és kialakulásuk körülményei segíthetnek a további diagnosztikai lépések meghatározásában.
NEUROLÓGIAI VIZSGÁLAT
Szédülés esetén különösen fontos a részletes tünetleírás. Az orvos a lefolyás, kiváltó tényezők, kísérő tünetek és neurológiai lelet alapján határozza meg a további lépéseket.
Hirtelen vagy fokozatosan kezdődik-e, nyugalomban, mozgás közben vagy helyzetváltoztatáskor.
Fontos, hogy az epizód másodpercekig, percekig, órákig vagy hosszabb ideig tart-e.
Az orvost érdekli a fejmozgással, felállással, járással vagy fizikai terheléssel való összefüggés.
Ezek lehetnek például hányinger, hányás, hallászavar, fülzúgás, fejfájás, látászavar, gyengeség vagy érzészavar.
A leletek alapján további neurológiai, fül-orr-gégészeti, képalkotó vagy más szakorvosi vizsgálatok lehetnek indokoltak.
A VIZSGÁLAT ELŐTT
Visszatérő szédülés esetén segítheti az orvost, ha a látogatás előtt feljegyez néhány alapvető adatot a panaszok lefolyásáról.
Hozza magával a rendelkezésre álló orvosi leleteket, valamint a korábbi neurológiai, fül-orr-gégészeti, belgyógyászati vagy képalkotó vizsgálatok eredményeit.
Gyakorlati tudnivalók a látogatás előttMIKOR NEM SZABAD VÁRNI
Új vagy hirtelen jelentkező, erős szédülés esetén, ha neurológiai vagy más súlyos tünetek kísérik, nem szabad a szokásos ambuláns időpontra várni.
Hirtelen szédülés és új neurológiai tünetek esetén ne várjon a szokásos ambuláns időpontra.
TOVÁBBI LÉPÉSEK
A további lépések a szédülés jellegétől, a neurológiai lelettől, a kísérő tünetektől és a korábbi vizsgálatoktól függenek.
Az orvos értékeli a panaszok lefolyását, a neurológiai leletet és a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt.
Bővebben a neurológiai vizsgálatrólA leletek alapján további vizsgálatok vagy más szakorvosi konzultáció lehet indokolt.
A kezelést a szédülés megállapított vagy feltételezett oka és a páciens általános egészségi állapota alapján választják ki.
GYAKORI KÉRDÉSEK
Alapvető válaszok a szédülés és egyensúlyzavar vizsgálata előtt gyakran felmerülő kérdésekre.
Nem. A szédülésnek lehetnek neurológiai és nem neurológiai okai, például a belső fül egyensúlyszervének működése, a vérnyomás, gyógyszerek vagy más betegség.
A vertigo mozgás- vagy forgásérzés, mintha maga a páciens vagy a környezete forogna.
Az epizód időtartama és kezdő körülményei segíthetnek az orvosnak az egyes lehetséges okok elkülönítésében.
Nem minden szédülés esetén szükséges képalkotó vizsgálat. A döntés a panaszok jellegétől, a neurológiai lelettől és más körülményektől függ.
Igen. A belső fül egyensúlyszervének zavara a vertigo és egyensúlyproblémák gyakori forrása. A panaszok alapján fül-orr-gégészeti vizsgálat is indokolt lehet.
Különösen akkor, ha újonnan jelentkező erős szédülést gyengeség, érzéskiesés, beszédzavar, kettős látás, súlyos járászavar, eszméletvesztés vagy más hirtelen neurológiai tünet kísér.
IDŐPONTFOGLALÁS
Foglaljon neurológiai vizsgálatra időpontot, ahol az orvos felméri a panaszait és javaslatot tesz a további lépésekre.